Cramon (Üstökös)
2020.01.27
Üstökös
Földön kaparászó kicsiny porszem
Létén merengve nézett az égre
S a sok áradozó fény között
Egy szép csillogót vett észre
Szemén tükrözött mi őt átjárta
Lelke vele száll az égen
Szíve lángra kap és ver
Ilyen nem volt talán csak régen
A fagy nem vonzz mert komor
De melenget e fény léte
Felmegyek és vele szállok
Bármely életem eldobom érte
Egy pillanat csak egy pillanat
Míg láthatom az nem sok
De ez az érzés szétfeszít
Látni akarom ez már ok
Másodpercnyi léte mely szegte az eget
Nekem órákat adatott
És szívem lángmezőin
Szerelmem kalászát aratott
Fényed lassan elszáll
Képed nagy űrt hagyatott
Sötét égen fényes léted
Szememben szikrázva maradott
De nem érem be ennyivel
Szállok fel fel veled én is
Nézz vissza és lásd
Kitartok melletted mégis
Az űr hideg ez nem vitás
Fáj minden mozdulat kegyetlenül
Nyitom szemem és látom
Szépséges drága nem hagy egyedül
Ím egy öreg táj és nem lepusztult
Mily szép, Milyen misztikus és ős
Mellkasomban dobogó kő örökkön ver
Érted te szépséges,lenyűgöző üstökös
Kategória: 